A napjainkban egyre népszerűbbé váló családi házas beépítésű lakópark jogi sajátossága, hogy az közös tulajdonú ingatlanra történő építkezéssel valósítható meg.

A klasszikus értelemben vett lakópark jellemzői:
- közös, egybefüggő a külső környezettől biztonságosan elválasztó kerítés
- közös kapubejárat
- közös, a lakóparkon belül futó, kizárólag a tulajdonosok által használható, igényesen kialakított belső út világítással

E jellemzőkből adódóan az egyes telkek a közúthoz közvetlenül nem kapcsolódnak, így az érvényben lévő szabályozások értelmében önálló helyrajzi számot nem kaphatnak.

A közös tulajdonon belül megvásárolt tulajdoni részarány az adásvételi szerződésben konkrétan meghatározott nagyságú, helyszínrajzon feltüntetett terület kizárólagos használatára jogosítja fel a tulajdonost. Ez tehát azt jelenti, hogy a közös tulajdoni jelleg ellenére minden ingatlan tulajdonos - a Ptk. XII. fejezet előírásainak betartása mellett – szabadon rendelkezik az általa vásárolt telekrésszel.

A telek beépítését követően, a használatba vételi engedély kiadásakor a felépítmény önálló helyrajzi számot kap az ingatlan nyilvántartásban, az tehát az építtető telektulajdonos kizárólagos tulajdonába kerül, a telek közös tulajdoni státuszának fennmaradása mellett.

A közös tulajdoni jelleg lehetőséget ad arra, hogy mindenki a saját igényei szerinti területű telekrészt vásároljon, figyelembe véve a meghatározott legkisebb telekméretet.

Adás-vételi szerzodés (letöltheto PDF)
Megosztási rajz (letöltheto PDF)